A
TTK-n működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform segítségével
többek közt a levegőkörnyezeti tudományos ismeretek bővítése, illetve
Budapest levegőminőségére vonatkozó háttér-információk értékelése és
elkészítése is lehetséges. Az aeroszol-kutatások vezetőjével Salma
Imrével, a TTK egyetemi tanárával ennek a „külső laboratóriumnak” az
egyedülálló lehetőségeiről beszélgettünk.
Október 17-én átadták
az ELTE Természettudományi Karán a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató
Platformot (Budapest platform for Aerosol Research and Training, BpART).
Honnan származik a BpART ötlete?
Az aeroszol-kutatás
eszköztárát sikerült az elmúlt időszakban fokozatosan fejlesztenünk a
Kémiai Intézetben, amely visszatérően felvetette az alkalmas kísérleti
helyszín és műszerek megfelelő elhelyezésének kérdését. Arra gondoltunk,
hogy munkánkat hatékonyabban tudjuk végezni egy célirányosan
kialakított „külső laboratóriumban”. 2013. februárban készítettem el az
első terveket, amit azután egyre több munka követett. A beruházást főleg
OTKA kutatási projektből valósítottuk meg jelentős kari és intézeti
kapacitások felhasználásával. A platformot az ELTE Lágymányosi
Campusában az Északi Tömb 2. emeleti, északi teraszán alakítottuk ki. Az
átadás alkalmával örömmel gondoltunk vissza az elmúlt időszakra.
Miben tekinthető egyedülállónak a platform?
Igyekeztük
olyan műszaki körülmények teremteni, amelyek egyaránt megfelelnek a
jelenleg rendelkezésünkre álló módszerek igényeinek, valamint kielégítik
a közeljövő potenciális kísérleteit. Jelenleg három saját üzemeltetésű,
korszerű online műszer működik a platformon, amelyek az
aeroszol-kutatás széles spektrumát teszik lehetővé: a nanoméretű légköri
részecskéktől a városi porig, vagy a koromrészecskéktől a vízoldható
szerves összetevőkig. Lehetőségeinket tervezzük tovább bővíteni. A
kiértékeléshez és értelmezéshez fontos információkat szolgáltatnak az
OMSZ-ELTE városklíma mérőállomása, illetve a MODIS műholdvevő. A BpART
különlegessége a sokoldalú lehetőségekkel kapcsolatos.
Melyek a BpART platform céljai?
A
BpART többféle célt szolgál: elsődlegesen a levegőkörnyezeti tudományos
ismeretek megszerzését és bővítését segíti elő. A kutatási irányok az
aeroszol egészségügyi, éghajlati és környezeti hatásait egyaránt magukba
foglalják. Szándékaink szerint a BpART ösztönzi fogja a hazai és
nemzetközi tudományos együttműködéseinket. A platform a doktoranduszok
lehetőségeit is növeli, továbbá elősegíti a végzős egyetemi hallgatók
kutatómunkába történő fokozottabb bevonását laboratóriumi gyakorlatok
formájában, illetve támogatja a tehetséggondozást TDK munkák során. Az
elért eredményeknek sajátos alkalmazása is lehet. Budapest
levegőminőségére vonatkozó háttér-információkat és értékeléseket
készíthetünk a kerületi és fővárosi döntéshozók számára. Munkánkkal az
ELTE-n meglévő természettudományos kutatási potenciált kívánjuk egyrészt
növelni, másrészt jobban kihasználni. A platform lehetőséget kínál
interdiszciplináris kutatásokra, amelyekhez a szükséges szaktudás és
eszközök kivételes formában vannak jelen egyetemünkön.
Hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatómunkába?
A
szűkebb csapathoz Weidinger Tamás egyetemi docens (Meteorológiai
Tanszék), Németh Zoltán és Kardos Attila doktoranduszok tartoznak velem
együtt. Tágabb értelemben számítunk hazai és külföldi kollégákra,
illetve érdeklődő és elhivatott kémia, környezettudomány és meteorológia
szakos egyetemi hallgatókra is.
A platform a nemzetközi tudományos élet érdeklődését is felkeltette. Milyen együttműködési lehetőségek körvonalazódtak eddig?
Kiváló
kapcsolatokat ápolunk az aeroszol tudomány több jelentős
kutatócsoportjával, például Belgiumban, Olaszországban, Csehországban,
Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Svédországban, Svájcban és az
USA-ban. Közülük is kiemelkedik a világ egyik vezető szellemi műhelye
az aeroszoltudomány területén, amelyet Markku Kulmala professzor – akit
2012-ben az ELTE díszdoktorává avatott
– irányít a Helsinki Egyetemen. A múlt héten éppen náluk jártam és
sikeres egyeztetést folytattunk a jövő évi együttműködésünkről.
Önnek mi a feladata a kutatás során?
Az
igazi aeroszol-kutatót talán egy impresszionista festőhöz lehetne
leginkább hasonlítani. Pontos és szakszerű mintavételre, megbízható és
körültekintő terepi mérésekre, gondos analitikai munkára van a
kezdetekben szükség, amelyek mindegyike egy-egy szín különböző
árnyalatait eredményezi apró pontokként a készülő műhöz. Az
adatfeldolgozásban és a kiértékelésben aeroszol, illetve légkörkémiai és
-fizika ismeretekre és ezek kreatív alkalmazására van leginkább
szükség, és hasznos lehet egy kis toxikológia kitekintés is. Ezek a
területek újabb színárnyalatokat és újabb színfoltokat adnak a képhez. A
szakember feladata a tarka pontok integrálása egységgé, és
megjelenítése egy másik szinten szépséges „aeroszol festményként”.
Kiváltságnak érzem, hogy ilyen folyamatokban részt vehetek és ilyen
munkákat irányíthatok.